Egy pillanat szüleménye

Egy pillanat, mely megváltoztat
Egy dobbanat, mely eltávozhat
Mikor rám néz, s eszembe jut, hogy mi vagyok Én mellette
Akkor szegül mellém a szerencse
S, megszűnik minden létezni
Csak az arcára tudok nézni
Ahogy el állnak a szavak
Úgy a szívem ritmusai egyszerre dobbannak
Levegőt se kapok, mert a gyönyör mely átjárja szívemet
Felmelegítik a testemet
S mind ez egy pillanat,
melyet sors fogant meg
És én hagytam futni,
Pedig, úgy tudnék mellette létezni...
De már késő
Oly szép Ő
Fénye mindig ragyogni fog
Akárcsak a telihold...